Pilisi Bú-ú-ú….
mezöön heverô
emlékeket kergetô
idôsülyedés
Így valahogy
ô(t) szen(v)telve tekerve
várva gondol(v)án
elvet-éltünk mindketten
Pilisi Bú-ú-ú….
mezöön heverô
emlékeket kergetô
idôsülyedés
Így valahogy
ô(t) szen(v)telve tekerve
várva gondol(v)án
elvet-éltünk mindketten
Van, aki mindigre megy el, van, aki meg hiába megy el, mégis ittmarad. Mint a Klári. Itt van, mindigre.
(csak az bosszant, hogy ezt a felfedezésemet nem tudom vele is közölni, és nem tudom meghallgatni abbéli vélekedését, hogy pontosan hová is tegyem az efféle bölcsességeimet – mert megmondaná, egészen pontosan. )